Miért szeretünk félni? – A horrorfilm-paradoxon- A nagykőrösi Danka Bianka írása az országos sajtóban

Nem bánjuk, hogy hetekig rémálmaink lesznek és azt sem, hogy mostantól kezdve minden este be kell néznünk az ajtó mögé, hogy nincs-e ott valaki. Hiába kapaszkodunk már a vetítés elején a székünkbe a félelemtől, mégis sorra nézzük a legijesztőbb filmeket, amikre csak jegyet lehet váltani. Mi késztet minket arra, hogy horrorfilmeket nézzünk? Mit tudunk élvezni a sok vér látványán? Milyen hatással vannak ránk ezek a félelmetes jelenetek? Cikkünkben a horrorfilmek lélektanával foglalkozunk.

„Ne menj be oda!” – gondoljuk magunkban, a főhős azonban máris elszánt arccal közelít a filmvásznon abba a szobába, ahová tudjuk, hogy nem kellene bemennie. A zene elhallgat a háttérben, a kép elsötétül és egyszer csak egy sikoly hallatszik. Becsukjuk a szemünket, mert tudjuk, hogy mi fog következni. Bent mindannyiunk legrosszabb rémálma várja. Azzal a különbséggel, hogy a film hősének nem kell még hónapok múltán is benéznie az ajtó mögé, hogy nem bújt-e meg ott valaki. A cikk IDE kattintva folytatódik

Címke: